Az új story mission Egyiptomban kezdődött, és tényleg mindent megtettek az Indiana Jones hangulat érdekében. A küldetésekért kapott tokenekért cserébe előbb utóbb beszerezhetjük majd a teljes felszerelést, a cipőtől kezdve a bőrkabáton át egészen a kalapig, és persze ostor is van, bár azt nem kell megvenni, az egyik küldetésben csak úgy utánunk hajítják. Igaz, a küldetéseket jó néhányszor végre kell majd hajtani, hogy összegyűljön elég token, de szerencsére már így is rendelkezésre áll egy csomó sivatagi akciózásra alkalmas ruha. A karakterem, Sooky, például egy csodaszép tépett pólóban feszített, amit a terepmintás combat harness, valamint a retró napszemüveg és a military sapka tett igazán stílusossá.
Van aztán vonaton ugrálás is, ahogy láthattuk a beharangozó képeken. Én ott adtam fel... Pedig már csak egy lépés választ el a végétől, de tizenötször leesni ugyanarról a vonatról - miközben Abdel Daoud teljes lelki nyugalommal bombáz minket a rakétavetőjével -, nem akkora élmény.
Ami engem teljesen meglepett az az volt, hogy a vonatos küldetés tényleg egy mozgó vonaton játszódik, suhanunk a rózsaszín naplementébe. Az szintén új volt, hogy a szokásos futás, lövöldözés, futás, létramászás, megint lövöldözés mellett még a vonaton oldalán lógva is kellett oldalazni, ami bár teljesen normális mondjuk a Tomb Raiderben, egy MMO esetében elég furcsa. Nem is tetszett, bár szerintem rájöttek ők is, hogy ha valaki így akarna manőverezni, biztos Assassin's Creedet játszana, nem The Secret Worldöt, úgyhogy azon a ponton legalább nem lehet leesni. Ez az ugrálásra nem vonatkozik, és én le is estem minden egyes alkalommal. Ugyan próbálták egy kicsit feljavítani az animációt, de továbbra is képtelenség az ugrást irányítani, szóval egy kicsit még mindig rettenetes.
A cabal cimbik többsége, főleg azok, akikkel eddig rendszeresen együtt játszottam, szinte egyik pillanatról a másikra fogta magát és visszatért a World of Warcrafthoz. Nekem az továbbra se nagy kedvencem, pedig ismét megpróbáltam, mivel kaptam egy tíznapos próbajáték meghívót. Én tényleg szeretném szeretni ezt a játékot, de nem megy. A legtöbb karakter kimondottan csúnya, és bár a környezet tényleg szép, még a rózsaszínes-lilás erdőben se találtam igazán kivetnivalót, én képtelen vagyok azt az elmaszatolódott kis alakot bámulni állandóan, aki a hatalmas kezeivel kalimpál megállás nélkül. Pedig most worgent játszottam, az pedig egy újabb karaktermodell, és tényleg szebb, mint a régiek, de egész egyszerűen nekem ez nem megy.
Bánatomban visszatértem a Guild Wars 2-hoz, azt viszont rajtam kívül nem játszik senki. Mármint senki olyan, akit ismerek*. Előbb utóbb majd biztos találok egy guildet... Ehh...
*Ez itt most célzás volt, ha esetleg valaki, aki olvas játszik bármelyik általam játszott játékkal, az tegye a fel a virtuális kezét. Persze csak ha akar bandázni...
