Over my dead body

Kaptunk egy levelet az ügynökségtől, akitől a lakást béreljük. Csak szólni akartak, hogy augusztusban lejár a szerződésünk (végre), és tudassuk velük a levél végén elhelyezett három állítás egyikének bekarikázásával, hogy maradunk-e.

Mivel olyan válasz nem volt, hogy "Over my dead body", bejelöltük az utolsót, miszerint nem kívánjuk meghosszabbítani a szerződésünket. Pedig a lakás maga tetszik, csak a gettószerű állapotokból van már elegünk, meg az se különösebben nagy élmény, hogy a mellettünk élő barlanglakók veszekedéseit, verekedéseit és visítozásait kell hallgatni reggel hajnaltól éjfélig.

Általában futó léptek zajára szoktam ébredni 5.30 és 6 között, majd ezt követik a hangos puffanások, és mintha valaki vascsöveket ütögetne össze közvetlenül mellettünk. Ez után általában a nő lép a színre fejhangon ordítva, amire a gyerek torkaszakadtából üvölteni kezd, amire aztán általában megjelenik a neandervölgyi hím is, futkosnak kicsit körbe körbe, a hím néha artikulálatlan morgásokat és üvöltéseket hallatt.
Néhanapján ez után jön az a rész, amikor a tányérokat törik, szigorúan ahhoz a falhoz vagdosva, ami a mi hálószobánkkal közös. Máskor meg olyan hangok szűrődnek át, mintha Jean-Claude van Damme és Dolph Lundgren a szomszédban próbálná a Tökéletes katona verekedős jeleneit (nagy kedvencem volt egyébként a film), amiben változatos berendezési tárgyakhoz vagdossák egymást.

A gyerek amúgy olyan négy év körüli lehet, és az átszűrődő párbeszédek alapján a neve "You fuckin' idiot", vagy "Get out you peace of shit". De lehet, hogy az egyik a testvére, bár az még túl kicsi, hogy magától menjen bárhova is.

Szóval nem, nem szeretnénk meghosszabítani a szerződést, és eltölteni még egy évet ezeknek a tőszomszédságukban. Csak a holttestemen át.

Thank you very much.