Tegnap
délután az irodában egy kérdőívet kellett tesztelnem, ami tele volt
halrudacskákat, lazacos tésztát és peri peri csirkét ábrázoló képekkel.
Úgy húsz perc után már majd' megvesztem, olyan éhes voltam, és hiába
ettem meg a későbbre szánt szőlőmet némi sajttal meg oatcake-kel, egyre csak a fish flipper dipperre tudtam gondolni.
Végül aztán megtörtem és elkezdtem fosztogatni a mögöttem lévő asztalra kipakolt dobozokat tele fánkkal, csokival, cookieval és hasonlókkal, amit az egyik kollega volt szíves odahordani nekünk a jó ég tudja milyen okból. Szóval elkezdtem rájárni a fánkokra. A harmadiknál Dory, aki a piknikasztal mellett ült, jelentőségteljesen rám meresztette a szemeit, mire én csak odavetettem, "Do you want one?". Úgy látszik nem kért, vagy csak elég fenyegető hangsúllyal kérdeztem, mert nyelt egy nagyot és sietősen beletemetkezett valami papírokba.
A fánk egyébként szar volt, és minden egyes harapásnál gejzírként tört fel belőle valami ragacsos piros trutymó, ami elvileg málnalekvár volt, de szerintem málnát még az nem látott.
Végül aztán megtörtem és elkezdtem fosztogatni a mögöttem lévő asztalra kipakolt dobozokat tele fánkkal, csokival, cookieval és hasonlókkal, amit az egyik kollega volt szíves odahordani nekünk a jó ég tudja milyen okból. Szóval elkezdtem rájárni a fánkokra. A harmadiknál Dory, aki a piknikasztal mellett ült, jelentőségteljesen rám meresztette a szemeit, mire én csak odavetettem, "Do you want one?". Úgy látszik nem kért, vagy csak elég fenyegető hangsúllyal kérdeztem, mert nyelt egy nagyot és sietősen beletemetkezett valami papírokba.
A fánk egyébként szar volt, és minden egyes harapásnál gejzírként tört fel belőle valami ragacsos piros trutymó, ami elvileg málnalekvár volt, de szerintem málnát még az nem látott.
No comments:
Post a Comment