Weirdo

Az első egyedül töltött ebédszünetemen ma rögtön meg is környékezett egy weirdo. Egy padon ültem a bevásárlóközpontban és a sushimat ettem, amikor is lehuppant mellém egy 75 év körüli, pilótaszemüveges fazon és arról kezdett magyarázni, hogy a sushi az milyen jó, és jövő héten megy Shanghaiba, és majd ott is biztos lesz. Először csak gyanakodva méregettem, mire gyorsan hozzátette, hogy reméli, nem baj, hogy pont ide ült le, de én vagyok az egyetlen valamirevaló személy közel s távol, meg a legcsinosabb is, ezen aztán el is nevetgélt, és hogy ő csak elücsörögne itt, amíg a feleségét várja.

Én csak lázasan tömtem a falatkákat a számba, addig se kell ugye beszélni, ő meg csak mondta a magáét. Mint megtudtam, a lánya itt dolgozik Londonban, bankoknak tervez biztonsági rendszereket, és őt jöttek meglátogatni. Előtte három hetet Görögországban hajókáztak, aztán a hét végén indulnak Shanghaiba, ami nekem is biztos tetszene, mert késő estig lehet vásárolni, sőt, a boltok csak úgy ki is nyitnak az embernek, ha van elég pénze. Ennél a pontnál aztán megrázogatta az aranyóráját.

Persze arról is kifaggatott, hogy én mit csinálok, és honnan való vagyok. Amikor megemlítettem, hogy Magyarországról, a térdére csapott és felkiáltott, hogy hát ők oda is mennek. Shanghai után. Meg majd mennek a spaba áztatni magukat a medencébe, az milyen jó is lesz. Aztán még hozzátette, hogy utoljára az '50-es években volt, és remekül szórakozott, mert épp lázadás volt. Ő is akart lázadni az oroszok ellen, meg felvenni a harcot, csak nem hagyták neki. Az angol hadseregnek nem voltak ilyen irányú tervei legnagyobb bánatára.

Szerencsére idő közben befejeztem a sushievést, szerintem rekordot döntöttem, olyan gyorsan legyűrtem, jó nyaralást kívántam neki és elillantam.

I'm socially awkward...