Sunday 27 January 2013

Up

Végül csak nem bírtam tovább és kimentem megkeresni a macskát. Arra már sikerült megtanítanom, hogy ha nem is jön oda hozzám rögtön, de a nevére válaszol. Szóval elkezdtem szólongatni, miközben lassan körbejártam a házat...

"Toby?"
"..."
"Toby?"
"Mmmm"
"Toby?"
"Mmm... Meow"
"Toby?"
"Meow... meow...meow..."
"Toby?"
"..."
Itt aztán visszafordultam, mert nem jött válasz...
"Toby?"
"Meowmeowmeowmeeeeeeeoooooowwwww"
Végül rájöttem, hogy Toby ugye macska, szóval nem csak és kizárólag a földön kell keresni...
"Toby?"
"Meowmmmmeeeeeooooowwwwwwww"
"Ah..."

Fent ragadt szegény egy fán és csak nyávogott kétségbeesetten, amikor hívtam. Amikor észrevette, hogy megtaláltam, és már mászok utána, a egyből átváltott az "OMG, I'm so happy you are here" nyávogásra, amit akkor szokott csinálni, amikor munkából hazajövök. Ettől függetlenül eltartott egy darabig, mire sikerült lehámoznom az ágról, mert az összes körmével kapaszkodni próbált.

Ez alkalommal még kulcsot is vittem, szóval Johnt se kellett újra kiverni az ágyból. Én nem is értem egyébként hogy tudott visszaaludni, nekem sose megy.

Toby is egyébként úgy hever itt, mint ha mi sem történt volna...

1 comment:

  1. pont ezért nem működik nálam a szundis ébresztés sem.. ha egyszer már megszólalt, nem tudok visszaaludni..

    ReplyDelete