Egyébként meg nem vagyok egy bitch, sőt, néha én is elrontok dolgokat, bár én rögtön be is vallom olyankor, szóval az, hogy két napja cafatokban lógnak az idegeim nem azt jelenti, hogy képtelen vagyok elfogadni, ha valaki nem tud megcsinálni valamit. De az, hogy amikor én észreveszem, hogy valami nem jó, az első napot tagadással, a következő kettőt semmittevéssel, az azt követőt meg azzal töltik, hogy engem hibáztatnak, attól elszakad a cérna.
Tegnap egyébként egy másik projektemen is hasonló probléma merült fel, de azt egy másik programozó csinálta, és csak összehasonlításként mondom, hogy fél órával az után, hogy szóltam neki, hogy baj van, megnézte mit rontott el, aztán velem is közölte, mit rontott el, és rögtön azt is megmondta, hogy fogja helyrehozni. Három óra múlva pedig meg mintha mi sem történt volna, már minden rendben is volt. Nem kellett óránként hívogatnom, meg a főnökével emaileznem és hasonlók.
Ez valami kulturális dolog amúgy? Mert az elrontós-letagadós csapat indiai, és nem csak velem csinálják ezt, hanem mindenkivel, és nem csak néha, hanem mindig, évek óta, úgyhogy már kezdünk gyanakodni, hogy a step by step útmutatójukban esetleg le van írva, hogy így kell eljárni minden esetben. A másik csapat meg bolgár, és nem csak velem korrektek és segítőkészek, hanem mindenki mással is.
Nem értem.
No comments:
Post a Comment