Sunday 9 December 2012

John Ajvide Lindqvis - Let the right one in

A The Girl with the Dragon Tattoo után ismét egy svéd könyvnek álltam neki. John Ajvide Lindqvis könyve, a Let the right one in vámpírokról szól, de a történetben semmi romantikus nincs, vámpírnak lenni nem kiváltság, hanem magányos és szinte már elviselhetetlen életforma. Szerelmi szál helyett viszont van gyilkosság, vallási fanatikusok, pedofília és iskolai terror. Idilli, nem?

A helyszín Blackeberg, Stockholm egyik lehangoló kerülete. A szerző amúgy maga is itt született. Itt él a 12 éves Oskar az anyukájával. Nincsenek igazi barátai, ráadásul az iskolában Jonny és a bandája rendszeresen üldözi, megalázza és nem egyszer elveri a fiút. Egyik este aztán találkozik a szomszéd lánnyal a játszótéren, és idővel barátság szövődik közöttük. Csak később lesz világos Oskar számára, hogy a vele egykorú Elivel nincs minden rendben, és a környéken elkövetett gyilkosságokhoz is szoros szálak fűzik. A fiú ezt nem bánja, elvégre most először igazán megbízik valakiben, sőt, Eli tanácsára még Jonnyval is szembeszáll, amivel nyer magának pár nyugodt napot. A jó azonban nem győzedelmeskedik a gonosz felett ilyen könnyen, mert Oskar kishíján a vonat elé zuhan, amikor a másik fiú bosszút áll rajta.

A könyvben egyébként mindenki elég csóró, senkinek nincs pénze semmire, a gyerekek mind csonka családban élnek, a felnőttek többsége alkoholista, vagy egyéb mentális problémával küzd, mint például Gösta, aki szinte soha nem hagyja el a lakását, amit harminc macskával oszt meg. Ez a kép valahogy egyáltalán nem egyezett a Svédországról alkotott elképzeléseimmel, amiről már annyi helyen olvastam, hogy az egyik legélhetőbb ország, de aztán kiderült, hogy a könyv a '80-as években játszódik, akkoriban meg azért nem volt ilyen fényes a helyzet arrafelé se.

Ettől függetlenül ezt a könyvet is nagyon szerettem, elég hamar be is fejeztem, mert szinte minden szabad pillanatomban olvastam. A történet egyébként a végére se lett sokkal vidámabb, mint az elején, úgyhogy aki hajlamos téli depresszióra, az talán ne most álljon neki.

No comments:

Post a Comment